A motor károsodása elsősorban az állórész tekercs szigetelőrétegének sérülésében (zárlat) és szakadásában nyilvánul meg. Miután az állórész tekercselése megsérült, nehéz azt időben megtalálni, ami végül a tekercs kiégéséhez vezethet. A tekercs elégetése után bizonyos jelenségeket vagy közvetlen okokat, amelyek kiégéshez vezetnek, elfednek, ami megnehezíti a mortem elemzést és az okok felderítését.

A motor működése azonban elválaszthatatlan a normál teljesítményfelvételtől, az ésszerű motorterheléstől, a jó hőelvezetéstől és a tekercs zománcozott huzal szigetelőrétegének védelmétől.

Ezekből a szempontokból kiindulva nem nehéz megállapítani, hogy az egység kiégését a következő hat ok okozza: (1) rendellenes terhelés és leállás; (2) fémforgács által okozott tekercszárlat; (3) kontaktor problémák; (4) tápegység Fázisveszteség és abnormális feszültség; (5) elégtelen hűtés; (6) Az evakuáláshoz használjon kompresszort. Valójában a több tényező által okozott motorkárosodás gyakoribb.

1. Rendellenes terhelés és elakadás

A motor terhelése magában foglalja a gáz összenyomásához szükséges terhelést és a mechanikai súrlódás leküzdéséhez szükséges terhelést. Ha a nyomásarány túl nagy vagy a nyomáskülönbség túl nagy, a tömörítési folyamat nehezebb lesz; a kenési hiba okozta megnövekedett súrlódási ellenállás, és szélsőséges esetekben a motor leállása jelentősen megnöveli a motor terhelését.

A rendellenes terhelés elsődleges okai a kenési hiba és a megnövekedett súrlódási ellenállás. A hígított kenőolaj visszafolyóba, a kenőolaj túlmelegedése, a kenőolaj kokszosodása és károsodása, valamint az olajhiány mind rontja a normál kenést, és a kenés meghibásodását okozza. A visszatérő folyadék felhígítja a kenőolajat, ami befolyásolja a normál olajfilm képződését a súrlódó felületen, sőt, még az eredeti olajfilmet is lemossa, növelve a súrlódást és a kopást. A kompresszor túlmelegedése a kenőolaj elvékonyodását vagy akár megperzselését is okozhatja magas hőmérsékleten, ami befolyásolja a normál olajfilmek kialakulását. A rendszer olajvisszafolyása nem jó, a kompresszorban pedig kevés az olaj, így a normál kenést nem lehet fenntartani. A főtengely nagy sebességgel forog, a hajtórúd és a dugattyú pedig nagy sebességgel mozog. Az olajfilm elleni védelem nélküli súrlódó felület gyorsan felmelegszik. A helyi magas hőmérséklet hatására a kenőolaj gyorsan elpárolog vagy megperzselődik, ami megnehezíti az alkatrész kenését, ami másodperceken belül súlyos helyi kopást okozhat.

A főtengely forgatásához kenési hiba, helyi kopás és nagyobb nyomaték szükséges. Kis teljesítményű kompresszorok (pl. hűtőszekrények, háztartási klímakompresszorok) a motor kis nyomatéka miatt a leállás (a motor nem tud forogni) jelenség gyakran a kenés meghibásodása után lép fel, és a "zárt-hővédelem-blokkolt" holtpontba kerül. ciklus, a motor csak idő kérdése. A nagy teljesítményű félhermetikus kompresszormotor nagy nyomatékkal rendelkezik, és a helyi kopás nem okoz elakadást. A motor teljesítménye egy bizonyos tartományon belül növekszik a terhelés hatására, ami komolyabb kopást, szakadást, sőt a henger becsípését is okozhatja (a dugattyú belül rekedt a hengerben), súlyos károkat, például törött rudakat.

Az elakadt áram (leállási áram) körülbelül 4-8-szorosa a normál üzemi áramnak. Abban a pillanatban, amikor a motor elindul, az áram csúcsértéke megközelítheti vagy elérheti az elakadási áramot. Mivel az ellenállás hőkibocsátása arányos az áram négyzetével, az indítás és a leállás során fellépő áram hatására a tekercs gyorsan felmelegszik. A hővédelem megvédheti az elektródát, ha a rotor blokkolva van, de általában nem reagál gyorsan, és nem tudja megakadályozni a gyakori indítások okozta tekercselési hőmérséklet-változásokat. A gyakori indítás és a rendellenes terhelés miatt a tekercsek ellenállnak a magas hőmérsékleti tesztnek, ami csökkenti a zománcozott huzal szigetelési teljesítményét.

Ezenkívül a gáz összenyomásához szükséges terhelés a kompressziós arány növekedésével és a nyomáskülönbség növekedésével nő. Ezért a magas hőmérsékletű kompresszor használata alacsony hőmérsékleten, vagy az alacsony hőmérsékletű kompresszor használata a magas hőmérsékleten befolyásolja a motor terhelését és hőelvezetését, ami nem megfelelő, és lerövidíti az elektródák élettartamát. A tekercselés szigetelési teljesítményének romlása után, ha egyéb tényezők is vannak (például vezető áramkört alkotó fémforgácsok, savas kenőolaj stb.), könnyen rövidzárlatot és károsodást okozhat.

2.Fémforgács okozta rövidzárlat

A tekercsekben lévő fémreszelékek a rövidzárlatok és az alacsony talajszigetelés okozói. A normál vibráció, amikor a kompresszor működik, és a tekercselés az elektromágneses erő hatására minden induláskor megcsavarodik, elősegíti a tekercsek és a tekercselő zománcozott huzal közötti relatív mozgást és súrlódást a tekercsek közé helyezett fémhulladékok között. Az éles fémforgács megkarcolhatja a zománcozott vezeték szigetelését és rövidzárlatot okozhat.

A fémforgács forrása az építés során visszamaradt rézcsőforgács, hegesztési salak, a kompresszoron belül elhasználódott és megsérült fémforgács (pl. törött szeleptárcsák). Hermetikus kompresszoroknál (beleértve a hermetikus scroll kompresszorokat is) ezek a fémforgácsok vagy törmelékek a tekercsekre eshetnek. A félig hermetikus kompresszorok esetében egyes részecskék a gázzal és a kenőanyaggal együtt áramlanak a rendszerben, és végül a mágnesesség következtében összegyűlnek a tekercsekben; míg néhány fémtörmelék (például a csapágykopás, a motor forgórész és az állórész kopása (sweep)) közvetlenül a tekercsre esik. Csak idő kérdése, mikor lép fel rövidzárlat, miután fémtörmelék halmozódott fel a tekercsekben.

Külön kiemelendő a kétfokozatú kompresszor. A kétfokozatú kompresszorban a visszatérő levegő és a normál olaj közvetlenül az első fokozatú (alacsony nyomású fokozat) hengerbe tér vissza. Összenyomás után a közepes nyomású csövön keresztül belép a motorüreg hűtőtekercsébe, majd a szokásos egyfokozatú kompresszorhoz hasonlóan a második fokozatba. (Nagynyomású henger). A visszatérő levegő kenőolajat tartalmaz, ami vékony jégszerűvé tette a tömörítési folyamatot. Folyadékvisszavezetés esetén az első fokozatú henger szeleptárcsa könnyen eltörik. A törött szeleptárcsa bejuthat a tekercsbe, miután áthaladt a közepes nyomású csövön. Ezért a kétfokozatú kompresszorok érzékenyebbek a fémforgácsok által okozott fémzárlatokra, mint az egyfokozatú kompresszorok.

A szerencsétlenség gyakran összejön, amikor az indítási elemzés során a szóban forgó kompresszor a kenőolaj égett szagát érzi. Ha a fémfelület erősen kopott, a hőmérséklet nagyon magas, és a kenőolaj 175 oC felett kokszolni kezd. Ha több víz van a rendszerben (a vákuum nem ideális, a kenőolaj és a hűtőközeg víztartalma nagy, a levegő a negatív nyomás visszatérő csőtörése után kerül be stb.), a kenőolaj savasnak tűnhet. A savas kenőolaj korrodálja a rézcsövet és a tekercs szigetelőrétegét. Egyrészt rézbevonatot okoz; másrészt a rézatomokat tartalmazó savas kenőolaj gyenge szigetelési teljesítményt nyújt, és feltételeket biztosít a tekercselési rövidzárlathoz.

3. Kontaktor problémák

A kontaktor a motorvezérlő áramkör egyik fontos része. A nem megfelelő választás tönkreteheti a legjobb kompresszort. Rendkívül fontos a kontaktor megfelelő kiválasztása a terhelésnek megfelelően.

A mágneskapcsolónak meg kell felelnie az olyan igényes feltételeknek, mint a gyors ciklus, a folyamatos túlterhelés és az alacsony feszültség. Elég nagy területtel kell rendelkezniük a terhelési áram által termelt hő elvezetéséhez, és az érintkező anyagának meg kell akadályoznia a hegesztést nagy áramköri körülmények között, például indításkor vagy leálláskor. A biztonság és a megbízhatóság érdekében a kompresszor mágneskapcsolójának egyidejűleg le kell választania a háromfázisú áramkört. Nem javasolt a kétfázisú áramkör leválasztása.

A kontaktornak meg kell felelnie a következő négy feltételnek:

A kontaktornak meg kell felelnie az ARI 780-78 "Specialized Contactor Standard" szabványban meghatározott működési és vizsgálati irányelveknek.

A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a mágneskapcsoló szobahőmérsékleten a minimális adattáblán szereplő feszültség 80%-ánál zárjon.

Egyetlen mágneskapcsoló használata esetén a kontaktor névleges áramának nagyobbnak kell lennie, mint a motor adattábláján szereplő névleges áramerősség (RLA). Ugyanakkor a mágneskapcsolónak el kell viselnie a motor leállási áramát. Ha a kontaktor után más terhelések is vannak, például motorventilátorok stb., ezeket is figyelembe kell venni.

Két mágneskapcsoló használata esetén az egyes kontaktorok résztekercselési leállásának névleges értékének meg kell egyeznie vagy nagyobbnak kell lennie a kompresszor féltekercselés leállásának névleges értékénél.

A kontaktor névleges árama nem lehet alacsonyabb, mint a kompresszor adattábláján szereplő névleges áram. A kis specifikációjú vagy gyengébb minőségű kontaktorok nem bírják a kompresszor indítását, nagy áramütést leállásnál és alacsony feszültségnél, és hajlamosak az egyfázisú vagy többfázisú érintkezők vibrációjára, hegesztésre és akár leesésre is, ami motorkárosodást okozhat. .

A vibráló érintkezőkkel rendelkező kontaktorok gyakran indítják és leállítják a motort. A motor gyakran indul, a hatalmas indítóáram és a hő pedig súlyosbítja a tekercsszigetelés elöregedését. A mágneses nyomaték minden indításkor enyhe mozgást és súrlódást okoz a motor tekercsei között. Ha egyéb tényezők is vannak (például fémforgács, rossz szigetelőolaj stb.), könnyen rövidzárlatot okozhat a tekercsek között. A hővédelmi rendszereket nem az ilyen károk megelőzésére tervezték. Ezenkívül a remegő kontaktortekercsek hajlamosak a meghibásodásra. Ha az érintkező tekercs sérült, könnyen egyfázisúnak tűnik.

Ha a kontaktor mérete túl kicsi, az érintkező nem bírja az ívet és a magas hőmérsékletet, amelyet a gyakori indítási-leállítási ciklusok vagy instabil vezérlőköri feszültség okoz, és lehegeszthető vagy leválik az érintkezőkeretről. A hegesztett érintkezők állandó egyfázisú állapotot hoznak létre, amely lehetővé teszi a túlterhelésvédő folyamatos be- és kikapcsolását.

Különösen hangsúlyozni kell, hogy a mágneskapcsoló érintkezőinek hegesztése után minden olyan vezérlőelem meghibásodik, amely a kontaktorra támaszkodik a kompresszor áramkörének leválasztásában (például magas és alacsony nyomásszabályozás, olajnyomás-szabályozás, leolvasztás szabályozása stb.), és a kompresszor nem védett állapotban van.

4. A tápfeszültség fáziskiesése és abnormális feszültség

A rendellenes feszültség- és fázisvesztés könnyen tönkreteheti bármelyik motort. A tápfeszültség ingadozási tartománya nem haladhatja meg a névleges feszültség ± 10%-át. A három fázis közötti feszültség-kiegyensúlyozatlanság nem haladhatja meg az 5%-ot. A nagy teljesítményű motorokat egymástól függetlenül kell táplálni, hogy elkerüljük az alacsony feszültséget, amikor ugyanazon a vonalon más nagy teljesítményű berendezések elindulnak és működnek. A motor tápkábelének el kell viselnie a motor névleges áramát.

Ha a kompresszor üzemel, amikor fázisvesztés lép fel, akkor tovább működik, de nagy terhelési árammal rendelkezik. A motor tekercselése gyorsan túlmelegedhet, és a kompresszor általában hővédett. Amikor a motor tekercselése lehűl a beállított hőmérsékletre, a kontaktor zár, de a kompresszor nem indul el, leállás következik be, és belép a "leállás-hővédelem-leállás" holt ciklusba.

A modern motorok tekercseinek különbsége nagyon kicsi, és a fázisáram különbsége a tápegység háromfázisú egyensúlya esetén elhanyagolható. Ideális állapotban a fázisfeszültség mindig egyenlő, ameddig bármely fázishoz védő van csatlakoztatva, meg tudja akadályozni a túláram okozta károkat. Valójában nehéz garantálni a fázisfeszültség egyensúlyát.

A feszültség-kiegyensúlyozatlanság százalékát a fázisfeszültség maximális eltérésének a háromfázisú feszültség átlagához viszonyított arányaként számítjuk ki a háromfázisú feszültség átlagához képest. Például egy névleges 380V-os háromfázisú áramforrásnál a kompresszor kivezetésein mért feszültségek 380V és 366V , 400V, 382V átlagos háromfázisú feszültséget tud kiszámítani, a maximális eltérés 20V, tehát a feszültség kiegyensúlyozatlansági százaléka 5,2%.

Feszültségkiegyensúlyozatlanság következtében a terhelőáram kiegyensúlyozatlansága normál üzem közben a feszültségkiegyensúlyozatlanság százalékának 4-10-szerese. Az előző példában 5,2%-os kiegyensúlyozatlanság 50%-os áramkiegyensúlyozatlanságot okozhat.

A kiegyensúlyozatlan feszültség okozta fázistekercs hőmérséklet-emelkedési százalék körülbelül kétszerese a feszültség kiegyensúlyozatlan százalékpontjának négyzetének. Az előző példában a feszültség kiegyensúlyozatlansági pontok száma 5,2, a tekercselési hőmérséklet százalékos növekedése 54%. Ennek eredményeként az egyfázisú tekercs túlmelegedett, és a másik két tekercs normál hőmérsékletű volt.

Egy elkészült felmérés kimutatta, hogy az áramszolgáltatók 43%-a 3%-os feszültségkiegyensúlyozatlanságot tesz lehetővé, az áramszolgáltatók további 30%-a pedig 5%-os feszültségkiegyensúlyozatlanságot.

5. Elégtelen hűtés

A nagyobb teljesítményű kompresszorok általában visszatérő levegős hűtésűek. Minél alacsonyabb a párolgási hőmérséklet, annál kisebb a rendszer tömegárama. Ha a párolgási hőmérséklet nagyon alacsony (meghaladja a gyártó specifikációit), az áramlás nem elegendő a motor hűtéséhez, és a motor magasabb hőmérsékleten fog működni. A léghűtéses kompresszorok (általában nem több, mint 10 LE) kevésbé függenek a visszatérő levegőtől, de egyértelmű követelményeket támasztanak a kompresszor környezeti hőmérsékletével és hűtőlevegő-mennyiségével kapcsolatban.

A nagy mennyiségű hűtőközeg-szivárgás szintén csökkenti a rendszer tömegáramlását, és hatással lesz a motor hűtésére. Egyes felügyelet nélküli hűtőházakban stb. gyakran megvárnak, amíg a hűtőhatás gyenge lesz, hogy nagy mennyiségű hűtőközeg-szivárgást találjanak.

A gyakori védelem akkor lép fel, ha a motor túlmelegszik. Egyes felhasználók nem ellenőrzik alaposan az okot, vagy akár rövidre zárják a hővédőt, ami nagyon rossz dolog. Nemsokára a motor kiég.

A kompresszorok számos biztonságos működési feltétellel rendelkeznek. A biztonságos munkakörülmények fő szempontja a kompresszor és a motor terhelése és hűtése. A különböző hőmérsékleti zónákban a kompresszorok eltérő árai miatt a múltban a hazai hűtőipar tartományon kívül használt kompresszorokat. A helyzet a szakértelem és a gazdasági feltételek növekedésével jelentősen javult.

6. Használja a kompresszort az evakuáláshoz

A nyitott típusú hűtőkompresszorokat elfelejtették, de a hűtőiparban még mindig vannak olyan helyszíni építőmunkások, akik továbbra is a kompresszort használják evakuálásra. Ez nagyon veszélyes.

A levegő szigetelő közeg szerepét tölti be. Miután a vákuumot a lezárt tartályban kiürítettük, könnyen megtörténik a kisülés a benne lévő elektródák között. Emiatt a kompresszorházban a vákuum elmélyülésével a szigetelőközeg elveszik a ház szabadon lévő kapcsai között, vagy a szigetelés enyhén sérült tekercsei között. A tápfeszültség bekapcsolása után a motor rövidzárlatos lehet, és egy pillanat alatt megéghet. Ha a tokból áram folyik, az áramütést is okozhat.

Ezért tilos a kompresszort evakuálásra használni, és szigorúan tilos a kompresszort áram alá helyezni, amikor a rendszer és a kompresszor vákuum állapotban van (a vákuum kiürítése után nem adtak hozzá hűtőközeget).