Az uszonyok sűrűsége és távolsága közvetlenül befolyásolja a hőcsere számára rendelkezésre álló felületet, amely a hőátadási hatékonyság elsődleges tényezője. A magasabb finn sűrűség növeli a felületet, ezáltal növeli a hűtőközeg és a környező levegő közötti hőcserélési sebességet. A túlságosan sűrű FIN kialakítás azonban korlátozott légáramot eredményezhet, ami csökkentheti a rendszer általános teljesítményét. Másrészt, ha az uszonyok túl szélesen vannak elhelyezve, akkor jobb légáramlást tesz lehetővé, de csökkenti a hőcsere teljes felületét, ami potenciálisan csökkenti a hőátadási hatékonyságot. Ezért ideális egyensúlyt kell elérni a FIN Sűrűség és a távolság között a hőátadás optimalizálása érdekében, miközben megőrizze a hatékony légáramot a párologtatón keresztül.
Az uszony vastagsága kettős hatással van mind a hőátadásra, mind a légáramra. A vastagabb uszonyok növelik az anyag tömegét, lehetővé téve a hővezetést a hűtőközeg és a levegő között. Ez javíthatja a hőátadási kapacitást, különösen olyan rendszerekben, ahol nagyobb hőhatékonyság szükséges. Ugyanakkor a vastagabb uszonyok szintén növelik a légáramlás ellenállását, ami csökkentheti a uszonyokon áthaladó levegő sebességét és térfogatát, ezáltal potenciálisan korlátozva a hőeloszlást. Ezzel szemben a vékonyabb uszonyok alacsonyabb légáram -ellenállást kínálnak, de nem adhatják át a hőt olyan hatékonyan. A gyártóknak egyensúlyba kell hozniuk az uszony vastagságát annak biztosítása érdekében, hogy a hőátadás maximalizálódjon anélkül, hogy túlzott légállóságot hozna létre, ami befolyásolhatja a rendszer teljes hatékonyságát.
Az alumínium kiváló anyag az uszonyok számára, nagy hővezetőképessége miatt, amely lehetővé teszi a hatékony hőátadást. A hőcserélő képességek és a tartósság további javítása érdekében az alumínium uszonyokat gyakran speciális felületi bevonatokkal, például eloxizálással, hidrofil bevonatokkal vagy termikus bevonatokkal kezelik. Ezek a kezelések javítják az uszonyok felületi tulajdonságait, javítják a hővezető képességet és növelik az uszonyok korrózióval szembeni rezisztenciáját és a környezet romlását. A felületi kezelések javíthatják az uszonyok hidrofil tulajdonságait is, ami elősegíti a vízcseppek képződésének csökkentését a felületen, tovább javítva a hőátadási hatékonyságot. Az anyagi tulajdonságok és a felületkezelések optimalizálásával az alumínium uszony párologtatók jobb hőeloszlás és hosszabb élettartamot érhetnek el, még durva körülmények között is.
Az uszonyok konfigurációja, akár lapos, akár hullámosult, jelentős szerepet játszik a hőátadás fokozásában. A lapos uszonyok egyszerűek, és lehetővé teszik a minimális légáram ellenállást, de lehet, hogy nem lehetnek olyan hatékonyak a hatékony hőcsere előmozdításában, mint a bonyolultabb tervek. A hullámos vagy hullám alakú uszonyok turbulenciát okoznak a légáramlásban, ami jelentősen javíthatja a hőátadást azáltal, hogy növeli a levegő és a FIN felület közötti érintkezést. A hozzáadott turbulencia megakadályozza a határrétegek (vékony stagnáló levegő) kialakulását, amelyek egyébként csökkentenék a hőcserélési hatékonyságot. A lapos és hullámosított uszonyok közötti választás a rendszer konkrét hűtési követelményeitől és a légáram ellenállás és a hőátadási hatékonyság közötti kompromisszumoktól függ.
Az uszonyok magassága és hossza közvetlenül befolyásolja a hőcserélési felületet és a légáramot. A magasabb uszonyok több felületet biztosítanak a hőátadáshoz, ami javíthatja a párologtató hűtési képességét. Ugyanakkor a magasabb uszonyok is növelhetik a légáramlás ellenállását, ami csökkentett hatékonyságot eredményezhet olyan rendszerekben, ahol a légáram kritikus. Az uszonyok hossza szintén kritikus tényező, mivel a hosszabb uszonyok a hűtőközeget nagyobb felületnek teszik ki, javítva a hőátadási folyamatot. Ez azonban ismét befolyásolhatja a teljes légáramot a rendszeren keresztül, így a tervezésnek meg kell adnia a hossz, a magasság és a légáramlás közötti optimális egyensúlyt.