A félhermetikus kompresszor hűtőteljesítményét alapvetően a felhasznált hűtőközeg termodinamikai tulajdonságai befolyásolják. Ezek a tulajdonságok közé tartozik a hűtőközeg forráspontja, fajlagos hőkapacitása, látens párolgási hője és nyomás-hőmérséklet jellemzői. Például az alacsonyabb forráspontú hűtőközegek alacsonyabb hőmérsékleten több hőt tudnak felvenni, fokozva a hűtőhatást. Ezzel szemben a nagyobb fajlagos hőkapacitású hűtőközegek több energiát tudnak átadni, így befolyásolva a rendszer általános hűtőkapacitását. A hűtőközeg belső tulajdonságai határozzák meg a párolgás során felvett és a kondenzáció során felszabaduló hőmennyiséget, amely közvetlenül befolyásolja a kompresszor hűtési kapacitását.

Egy adott hűtőközeg nyomása és hőmérséklete közötti kapcsolat jelentősen befolyásolja a kompresszor hűtési teljesítményét. A különböző hűtőközegek optimálisan működnek különböző nyomáson a kívánt hűtési hatás elérése érdekében. A nagyobb üzemi nyomást igénylő hűtőközeg megnövekedett energiafogyasztást, de potenciálisan nagyobb hűtőteljesítményt eredményezhet, a kompresszor kialakításától függően. Ezzel szemben az alacsonyabb nyomáson működő hűtőközegek energiahatékonyabbak lehetnek, de alacsonyabb hűtési kapacitást eredményezhetnek, ha a kompresszor nincs optimalizálva ezekre a feltételekre. A hatékony és eredményes működés érdekében a kompresszor kialakításának kompatibilisnek kell lennie a hűtőközeg nyomás-hőmérséklet jellemzőivel.

A térfogati hatásfok a kompresszor által szivattyúzott hűtőközeg tényleges térfogatának és az általa szivattyúzható elméleti térfogatnak az arányát jelenti. Ezt a hatékonyságot befolyásolja a hűtőközeg molekulamérete és sűrűsége. A kompresszorokat jellemzően egy adott hűtőközeg figyelembevételével tervezték, és ha más hűtőközeget használnak, a sűrűség és a molekulaszerkezet változása a ciklusonkénti hűtőközeg mozgatásának eltéréseit eredményezheti. Az alacsonyabb sűrűségű hűtőközeg csökkentheti a térfogati hatékonyságot, ezáltal csökkentve a hűtőteljesítményt. Másrészt a nagyobb sűrűségű hűtőközeg javíthatja a térfogati hatékonyságot, feltéve, hogy a kompresszor képes kezelni a kapcsolódó nyomásokat és hőmérsékleteket.

A hűtési hatékonyság annak mértéke, hogy a hűtőközeg milyen hatékonyan képes átadni a hőt a hűtőrendszerben. A jobb hőátadási tulajdonságokkal rendelkező hűtőközegek hatékonyabban képesek elnyelni és leadni a hőt a hűtési ciklus során. Ezt a hatékonyságot olyan tényezők befolyásolják, mint a hűtőközeg hővezető képessége és fajhője. A nagy hővezető képességgel és fajhővel rendelkező hűtőközeg fokozhatja a hőcsere folyamatát, ami nagyobb hűtési kapacitást eredményez. Ezzel szemben, ha egy hűtőközegnek rossz a hőátadási tulajdonságai, a kompresszor hűtőteljesítménye csökkenhet, még akkor is, ha a rendszer egyébként jól megtervezett.

A kompressziós arány a nyomónyomás és a kompresszoron belüli szívónyomás aránya. Ez az arány kulcsfontosságú, mert meghatározza azt a munkát, amelyet a kompresszornak el kell végeznie, hogy a hűtőközeget az alacsony nyomású, alacsony hőmérsékletű állapotból a magas nyomású és magas hőmérsékletű állapotba sűrítse. Különböző hűtőközegekhez eltérő kompressziós arány szükséges ugyanazon hűtőhatás eléréséhez. A nagyobb tömörítési arány gyakran több munkát és energiaráfordítást jelez, ami potenciálisan növeli a hűtési kapacitást, de a hatékonyság és a kompresszor fokozott kopásának rovására. Az alacsonyabb sűrítési arány mellett hatékonyan működő hűtőközeg kiegyensúlyozott teljesítményt biztosít alacsonyabb energiafogyasztás mellett, de ez nagymértékben függ az adott alkalmazástól és a kompresszor kialakításától.

Félig hermetikus kompresszoros párhuzamos kondenzációs egység