A levegős hőszivattyúknak nemcsak a hűtésre, hanem a fűtési energiahatékonyságra is vannak követelményei. Egyes alacsony hőmérsékletű modelleket -12 °C-on is tesztelni kell, ami egy kettős működésű kivitel, magasabb energiahatékonysági követelményekkel.

Gazdasági költség

A levegős hőszivattyús egység két funkciót képes megvalósítani egy készletben. Nyáron „hidegforrást”, télen pedig „hőforrást” biztosít a rendszernek. Nyáron hagyományosan a központi klímaberendezést használják fűtésre. A gázkazán fűtési módja nagyobb, mint a hőszivattyúé, a levegős hőszivattyús rendszer költsége alacsonyabb, mint a gázkazáné és a központi klíméé.

A működési költségek gazdaságossága

A téli fűtésben hőszivattyús technológiát alkalmaznak, és kis mennyiségű elektromos hajtáskompresszorral nagy mennyiségű hőt hajtanak meg a levegőből, hogy összekapcsolják az alacsony hőmérsékletű fűtési végfűtést, és a működés energiatakarékos. Általánosságban elmondható, hogy a téli fűtésnél a termikus hatásfok (energiahatékonysági arány) elérheti a 2,5-3,0 értéket, a hőtermelés hatásfoka pedig rendkívül magas, ami a fűtés megtakarításának egyik leghatékonyabb módja.

A levegős hőszivattyús egység télen hűtött, télen fűthető. A nyári központi klímával és a téli hűtési gázkazános fűtési móddal összehasonlítva az éves üzemeltetési költség alacsonyabb, mint a gázkazán plusz központi klímaberendezésé. A nyári klíma hőszivattyús egység és a léghűtő központi klíma Az üzemeltetési költségek közel azonosak. A fűtési levegős hőszivattyús egység télen a gázkazán üzemeltetési költségének több mint 40%-át takarítja meg.

Ezen túlmenően a levegős hőszivattyú szélesebb működési tartománnyal rendelkezik, különösen fűtéskor, a normál klímaberendezés -5 °C-os környezetben csillapodik, az alacsony hőmérsékletű léghőszivattyú pedig -30 körüli környezeti hőmérsékleti tartományban működhet. °C ~ 43 °C.